Az erdélyi kopó képességvizsga szabályzata

Ezen szabályzat szerint vizsgáztathatók az egyéb, vaddisznó-hajtásra használt kopófajták (szlovák kopó, alpesi tacskókopó, szávavölgyi kopó, stb.)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A képességvizsga az erdélyi kopó munka- teljesítményvizsgálatának alapvető rendezvénye. Célja, hogy a fiatal erdélyi kopó legfontosabb öröklött vadászati adottságait felmérje, ezáltal megállapítsa, hogy az adott egyed megfelel-e a fajtastandard munkatulajdonságokra vonatkozó előírásainak. Azok a kutyák, amelyek nem teljesítik a képességvizsgát, nem vehetők tenyésztésbe. Sikertelen vizsga bármikor megismételhető.

2. A vizsgára nevezhető minden erdélyi kopó, mely betöltötte a 12 hónapos kort. Azonban szorgalmazni kell, hogy a kopók minél fiatalabb korban vizsgázzanak, amikor a kiképzettség még nem fedi el a veleszületett adottságokat.

3. A képességvizsga rendezéséhez olyan, vadászatra alkalmas területet kell biztosítani, ahol a vad rejtőzködéséhez kellő takarás van, de a kutyának megfelelő szabad mozgást tesz lehetővé. A vad minden esetben élő vaddisznó, melyet egy bekerített, minimum 1 ha-os területen (vaddisznóskert) helyezünk el.

Vaddisznóskertben a terepnek lehetőség szerint annyira fedettnek kell lenni, hogy a kutya lehetőleg ne szemre keressen. Ez a fedettség azonban a bírálatot is megnehezíti, ezért a kertben lehetőség szerint egy magaslest kell elhelyezni.

4. A vonszalék fektetéséhez gyér aljnövényzetű erdei területet vagy ligetes, vagy rövid füvű gyepes területet kell biztosítani.

5. Az idegrendszeri vizsgálat egy megfelelő méretű tisztáson vagy mezőn történik.

6. A képességvizsga ideje alatt csak az a kutya lehet szabadon, amelyik éppen vizsgázik, és a bíró engedélyezi a kutya elengedését. A többi kutyát a vizsga befejezéséig pórázon kell tartani.

7. Amennyiben a vizsga során a kutya kárt tesz a vaddisznóban, azt a rendező szerv téríti meg a disznó tulajdonosának.

II. FELADATOK LEÍRÁSA

1. Vaddisznóhajtó fázis

A vizsgázó a kopót pórázon a területre vezeti, elengedi és keresésre buzdítja (szükség esetén több alkalommal is). A kopónak érdeklődve kell keresnie. Itt még csak a keresőkedvet bíráljuk, a módszerességet és a stílust kevésbé. Amelyik nem találta önállóan a vadat, azt a vezetője odavezetheti, ez esetben azonban csak akkor értékelhető a feladat, ha a kutya ezt követően már önállóan dolgozik.

Miután megtalálta a vadat, határozott érdeklődést kell mutatnia iránta, hanggal kell jeleznie. Amelyik kopó kitartóan minimum 2 percen keresztül folyamatosan jelzi hanggal a vaddisznót, a vaddisznóhajtó fázist teljesítette. Ha nem mutat elég érdeklődést, segítő kutyát lehet alkalmazni. Ez bármilyen fajtájú eb lehet, az egyedüli fontos szempont, hogy tapasztalt, dolgozó disznós-kutyának kell lennie. Ha a kopó segítő kutyával sem mutat határozott érdeklődést a vad iránt, "nem felelt meg" minősítést kap.

A vad és a kutya szabadon mozoghat a kerten belül, így a kutyának lehetősége van annak hajtására, a bírónak pedig, hogy elbírálja a kopó egyik legfontosabb, fajtajellegnek megfelelő tulajdonságát, az ún. "hajtóhang" meglétét. Ez a hang a kopófajták esetében kiemelten fontos, a jövőben a lehetőségekhez mérten ennek bírálatára kell a hangsúlyt fektetni.

A képességvizsga célja tehát, hogy a kutya viselkedését elbíráljuk élő vaddisznóval szemben.

2. Az idegrendszer vizsgálata: viselkedés lövésre

Egyszerre maximum 5 kopó vizsgázhat. Egy nyílt területen a vezetők egymástól 15-20 méterre haladva laza, minimum 2,5 m-re kiengedett pórázon vezetik kutyájukat. Az ebek nem zavarhatják egymást. Tőlük minimum 20 méterre egy segítő sörétes vadászlőfegyverrel vagy ahhoz közelítő zajterhelésű riasztó pisztollyal 1 perces különbséggel 2 lövést ad le. A kutyák felfigyelhetnek a lövésre, de kifejezett ijedtséget nem mutathatnak, vezethetőnek kell maradniuk. Amelyik kutya láthatóan megijed, de pórázon továbbvezethető, a lövésre érzékeny minősítést kapja. Amennyiben a többi feladaton jól megfelelt, a vizsgát teljesítheti, de a bírálati lapra rá kell vezetni: "lövésre érzékeny". Amelyik rángatja a pórázt, menekülni próbál, vagy a lövések után nem vezethető tovább, a vizsgán nem felelt meg. A bírálati lapra rá kell vezetni: "lövésfélő".

3. Vonszalék-munka

Gyér aljnövényzetű erdőben vagy ligetben, vagy gyepen kb. 100 lépés hosszan egy töréssel, friss (nem kiszárított) vaddisznó csülökkel, esetleg szarvaslábbal vonszalékot húzunk. A nyomfektetéshez őz nem használható. Minden kopónak külön vonszalékot készítünk. A vonszalékot ne fektessük széllel szemben. Egyszerre csak egy kopó dolgozik, végig vezetéken. A vezető nem irányíthatja a kutyát, de keresésre buzdíthatja. A bíró a vezető mögött vagy a vonszalék mellett haladva értékeli a munkát.

Megfelelő annak a kutyának a teljesítménye, amelyik érdeklődik a nyom iránt, önállóan keres és megtalálja a vonszalék végét a nyomon haladva. Ha a kopó eltávolodik a nyomtól, és a bíró úgy ítéli, hogy arra segítség nélkül nem tér vissza, utasítására a vezető visszahívhatja, és újból indíthatja a kutyát. Ezt két alkalommal ismételheti meg, ha ezen felül újból elhagyja a nyomot, "nem felelt meg" minősítést kap.

4. Dúvad teszt

A fajta hagyományai szerint, illetve a hatályos vadászati törvény előírásai miatt előtérbe kerül az erdélyi kopó alkalmazása a dúvad (róka és aranysakál) gyérítésében. Ezért kísérleti jelleggel az alábbi lehetőséget vezetjük be:

A vezető előzetes bejelentése alapján a vaddisznóhajtó fázis helyettesíthető élő, ketrecben lévő rókával szemben mutatott viselkedés-teszttel, ahol a kopó hangadását, kitartását, viselkedését vizsgáljuk, kiegészítve rókával húzott vonszalékmunkával.

Ebben az esetben a vonszalékmunkához friss lőtt rókát vagy sakált használunk.

Az élő dúvadnak minden esetben féreghajtással és oltással kell rendelkeznie.

A feladatok és értékelés leírása a MEKK által kihirdetésre kerül.

III. ÉRTÉKELÉS

A képességvizsga során a kopók kizárólag "megfelelt"illetve "nem felelt meg" minősítést kaphatnak.

A megfelelt minősítés feltétele, hogy minden értékelési szempontra legalább 1 pontot kapjon a kutya.

A bírók a bírálati lapon pontozással értékelik a kutya munkáját, mely mellett rövid szöveges leírást is adhatnak.

A képességvizsga során a vizsga egyes fázisaiban az értékelési szempontokra adott pontokat lehetőleg közvetlenül a bírálatot követően ismertetni kell.

Sikertelen képességvizsga esetén az bármikor megismételhető.